A legjobb online élmény érdekében cookie-kat használunk. Tekintse meg cookies szabályzatunkat.

Átverik a megapixelekkel: erre figyeljen, ha tényleg jó telefont szeretne venni

Mára – a régi 1 megapixeles kamerával rendelkező mobiltelefonokhoz képest – olyannyira fejlődtek a telefonos kamerák, hogy a mobilos fotózás teljesen megfojtotta a belépőszintű digitális fényképezőgépeket. A képminőség az utóbbi időkben jelentősen megugrott, csakúgy, mint a sebesség, a mobilok fotós és videós szolgáltatási köre pedig folyamatosan növekszik. Felsoroljuk azokat a tényezőket, amire érdemes figyelni telefonvásárláskor.

 

  • Szenzorméret

 

A telefonunk által rögzített képek minőségét leginkább az határozza meg, hogy milyen képérzékelő található a kameramodulban. Egy ilyen szenzor általában akkor jó, ha nagy a mérete, tehát telefon vásárlásakor lehetőségeink szerint olvassunk utána, hogy a benne lévő lapka pontosan mekkora. A teljesen átlagos, képalkotás fronton ma már elavultnak mondható mobilokban általában 1/3,2 colos képérzékelő figyel: ez a 4,5 milliméter széles és 3,4 milliméter magas apróság alig több mint 15 négyzetmilliméternyi felülete révén örökíti meg az előtte lévő világot. Ez tehát az alap, innen csak felfele vezet az út.

 

Amennyiben a vásárlásra kiszemelt mobilban egy 1/2,6, vagy 1/2,5 colos lapka található, akkor az már 23-25 négyzetmilliméteres felületet jelent, vagyis ez esetben kapásból 66 százalékkal többet kapunk a jóból. Körülbelül ekkora képszenzor található egyébként napjaink aktuális csúcsmobiljainak kameráiban, de néhány példány 1/2,3 colos, vagyis 28,5 négyzetmilliméteres érzékelővel büszkélkedhet, és ekkora szenzor lapul az átlagos kompakt digitális fotómasinákban is.

 

 

 

  • Megapixel

 

A sok megapixel nem feltétlenül jelenti a jobb minőséget. A leginkább ideális kombinációt az adja, ha az átlagnál nagyobb méretű szenzoron az átlagnál kevesebb képpont található, ilyenkor ugyanis az egyes pixelek nem lesznek eszméletlenül kis méretűek, és jelentősen csökkenthető a képzaj mennyisége. Hogy ez pontosan mit jelent? Nos, közérthető módon fogalmazva körülbelül annyit, hogy a fotókon kevesebb lesz a zavaró, oda nem való apró kis pötty.

Konkrét példát mutatva: a Samsung Galaxy S7 főkamerája 1/2,6 colos és 12 megapixeles szenzorral bír. Ez ideális párosítás, olyannyira, hogy ez a koreai készülék rendre jól teljesít a fotós tesztekben.

 

 

 

  • Fény

 

Annál jobb az objektív, minél több fényt ereszt át magán, ezt pedig az úgynevezett fényerőértékkel lehet a legjobban jellemezni – ez egy f betűből és egy számból áll. A fényerő annál nagyobb (és nekünk annál jobb), minél alacsonyabb ez a szám. A mostanság kapható csúcskategóriás kamerásmobilok esetében

 

  • az f1,7 a legjobb érték (tehát, ha ezt tudja a telefonunk, akkor garantált, hogy még rossz fényviszonyok mellett is relatíve jó képeket készíthetünk)
  • az f1,8-1,9-es értékek még jónak minősülnek, 
  • az f2 már csak átlagos, 
  • és az f2 feletti fényerővel rendelkező készülékek már csak gyenge minőségű képek készítésére alkalmasak.

 

 

  • Látószög, zoom

 

Szűk beltérben történő fotózáskor igen jó szolgálatot tehet, ha a telefonunk kamerája az átlagnál nagyobb látószöggel rendelkezik. Ilyenkor ugyanis garantált, hogy a szülinapi torta mellől még a kép szélén álló rokonok sem maradnak le a felvételről. E tekintetben csak minimális eltérés szokott lenni az egyes készülékek között, azonban az LG idei csúcsmobilja, a G5 kivételt képez. Ebben a készülékben ugyanis egy 75 fokos látószögű normál, és egy 135 fokos ultranagy látószögű fényleső is található, melynek képére kétszer több minden fér rá az előttünk lévő történésekből.

Remek dolog továbbá az optikai zoom, ez azonban általában olyannyira megnöveli a mobilok méretét és összetettségét, hogy ritka számban találhatók a mobilpiacon. A Nokia és a Samsung is csinált ilyen készüléket, az ismertebb márkák közül jelenleg az Asus kínál hasonló telefont.

 

 

  • Stabilitás

 

Nincs is annál rosszabb, ha egy nevezetes esemény legjobb pillanatát csak elmosódottan sikerül megörökítenünk, de szerencsére ma már ez ellen is akad védelem. Ezt pedig úgy hívják, hogy optikai képstabilizátor: az elektronikus képstabilizátornál sokkal jobb megoldás sikerrel küszöböli ki a kezünk remegéséből vagy például a kisebb széllökésekből eredő bemozdulásokat. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy semmilyen képstabilizátor sem véd az olyan bemozdulások ellen, amikor nem maga a képalkotó eszköz, hanem a fotózni kívánt objektum mozog túl gyorsan, főleg rossz fényviszonyok mellett.

 

Magyarul a sötétben ugráló gyermekünk kamerás mobillal történő megörökítése továbbra is igen komoly kihívást jelent – ilyenkor esetleg a vaku lehet segítségünkre, mely megfagyasztja, de egyben fehér fénnyel meg is színezi az adott pillanatot. A segédfényforrás lehet szimpla, dupla vagy éppen tripla LED-es, a LED-ek színe egymástól eltérő is lehet. A korábban több gyártó által is használt xenon vakuk mára nagyrészt kikoptak a piacról.

 

 

  • Sebesség

 

A képek élességének állítására többféle megoldást alkalmaznak a gyártók:

  • kontrasztérzékelős,
  • fázisdetektálós,    
  • hibrid fókuszálási (az előbbi kettő kombinációja) technológiák is.     

A két éve kijött LG G3 volt a világ első lézerfókuszos kamerás mobilja, mely akkoriban igen gyorsnak számított, idén azonban piacra került a Samsung Galaxy S7, melynek Dual Pixel technológiája minden korábbinál gyorsabb élességállítást biztosít. Itt már olyan gyors a fókuszálás, hogy adott esetben észre sem vesszük a ténykedését, egyszerűen csak mindig éles az élőképen látott vizuális tartalom.

 

 

A képek elmentése ma már gyártótól függetlenül általában gyorsan végbe szokott menni. Ezzel kapcsolatban nem árt tudni, hogy a telefonok általában gyorsabban kezelik a szélsebes integrált memóriát, mint a bővítőslotba helyezett microSD memóriakártyát. Már csak ezért is jobb, ha nem nagyon kicsi (8 gigás) belső tárhellyel szerelt készüléket választunk.

 

 

  • Kezelhetőség

 

Akik a legegyszerűbb kezelhetőségre vágynak, azok nagy valószínűséggel a teljesen puritán kamera felhasználói felületű aktuális iPhone-okkal járnak a legjobban: itt az exponáláson kívül nem sok egyéb teendőnk, illetve lehetőségünk akad (külsős alkalmazásokkal persze az iPhone-ok kamerája is sok mindenre rávehető). Az androidos tábor jeles képviselői pedig a legtöbb esetben már alaphelyzetben rengeteg haladó beállítási lehetőséget vonultatnak fel:

 

  • manuálisan állítható a zársebesség, 
  • fénymérés, 
  • fókuszálás, 
  • fehéregyensúly 
  • fényérzékenység, 
  • sőt a hozzáértők akár RAW formátumba is fotózhatnak.

 

 

 

 

Hasznos extra a telefon oldalán elhelyezett dupla állású hardveres exponáló gomb, melynek révén a normál fényképezőgépekéhez hasonló módon fókuszálhatunk és fotózhatunk. Ennek helyét azonban sajnos egyre több esetben átveszi a kijelzőn megjelenített virtuális exponáló gomb.

Egyre népszerűbb továbbá a HDR funkció: az enyhén alul- és felülexponált képeket egymásba dolgozó üzemmód révén rendkívül széles dinamikatartományú és igen látványos felvételek készíthetők.        

 

 

  • Konklúzió

Aki a fenti szempontok mentén alaposan megvizsgálja a szóba jöhető telefonokat, nehezen fog melléfogni a készülék kamerája terén. De persze tudni kell helyükön kezelni ezeket a készülékeket, melyek nem a profi fényképezőgépek kiváltására hivatottak, hanem arra, hogy a zsebünkből előkapva bárhol és bármit azonnal megörökíthessünk.

 

Alapvetés továbbá, hogy egy talán nem éppen topkategóriás mobillal még mindig sokkal jobb képek készülnek hozzáértő kezekben, mint egy csúcskészülékkel, melyet nem annyira kreatív módon kezel a tulajdonosa. Merthogy a képek szépségét nemcsak a szemmel jól látható és akár mérhető minőség, hanem a megfoghatatlan egyedi látásmód is nagymértékben meghatározza.

Lépj velünk kapcsolatba