A legjobb online élmény érdekében cookie-kat használunk. Tekintse meg cookies szabályzatunkat.

Mobiltelefónia technológia- és fejlődéstörténete, avagy a mobiltelefon generációk

0G – Nulladik generáció

 

1945-ben született meg az első mobil rádiótelefonok. A rádiótelefonok gyakorlatilag Push to Talk elven működtek, mint az adó-vevők. Méretüket és tömegüket nézve igen csak nagyok voltak a készülékek. Ezért inkább járművekbe szerelve használták, a mobilitásuk kihasználása miatt.

 

0. generáció

 

Hivatalosan ezeket a telefonokat nem sorolják a mobiltelefonok közé, mivel ezek a készülékek még nem kezelték telefonbeszélgetés közben a beszédcsatorna frekvenciájának automatikus átváltását, máshogyan a hívásátadást. Az automatikus hívásátadásra főként cellaváltáskor van szükség, ugyanis ennek hiányában, mikor egy felhasználó egyik cellából a másikba lépett át, akkor a beszédcsatorna megszűnt és a hívás megszakadt.
Mivel ez a technológia az első generációs mobiltelefonok elődei, így előfordul, hogy nulladik generációként ezt a korszakot.

 

1G – Első generáció

 

Az 1970-es évek elején az Amerikai Egyesült Államokban lévő Bell Laboratóriumban született meg a celluláris alapú mobil rádiós rendszer ötlete, mely már lehetővé tette, hogy a felhasználó a telefonos beszélgetés közben akár már több cellán is áthaladjon a kapcsolat megszakadása nélkül. Az első kézi mobiltelefon feltalálójának Martin Coopert tartják, a Motorola egykori mérnökét. Cooper 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást egy akkoriban modernnek számító, de mégis jókora mérettel rendelkező Motorola DynaTAC típusú készülékről.

 

1. generáció

 

Az első automatizált kereskedelmi mobilhálózatot Japánban indították 1979-ben Tokióban, majd azt kiterjesztve lett az legelső országos 1G hálózat.
1981-be indították el a Nordic Mobile Telephone (NMT) rendszert, mely az első olyan hálózat volt, ami nemzetközi roamingra is képes. Ez az analóg rendszer a 450 MHz-es frekvenciát használta. Magyarországon is az első mobilhálózat NMT rendszert alkalmazott, melyet a Westel Rádiótelefon Kft. indított útjára 1991. október 15-én.


Amerikában ezzel egyidőben az AMPS (Advanced Mobile Phone System) rendszert alakították ki, melyen ugyan csak analóg módon történt a hang továbbítása, de a 800 MHz-es frekvencián üzemelt. Egyes országokban pedig az AMPS leszármazottját a TACS (Total Access Communication System) használták, mely 900 MHz-en működött.


Az első generációs hálózatok főbb problémája volt, hogy a különböző hálózatok nem voltak kompatibilisek egymással, valamint nem rendelkezett semmiféle titkosítással, így akármelyik beszélgetésbe bele lehetett hallgatni a megfelelő eszköz segítségével. A készülékek ekkoriban nagy mérettel (táskatelefonok) és igen kevés tudással rendelkeztek. Bizonyos készülékek extrával is rendelkeztek, melyet ekkor a beépített telefonkönyv jelentett.
Az analóg rendszerek visszaszorulásának oka a korlátozott kapacitás, valamint a GSM megjelenése és elterjedése.

 

2G – Második generáció

 

Az igazi áttörést a 2. generációs (2G) hálózatok megjelenése jelentette, ugyanis ekkor vezették be a digitális technológiát a jelátvitelre. A technológia segítségével már több csatornát lehetett igénybe venni, mint az azonos sávszélességgel rendelkező analóg rendszerekben, mivel a digitálisan kódolt jel jól tömöríthető. Ennek köszönhetően a digitális rendszerek nagyobb hatékonysággal, jobb hangátviteli minőséggel bírtak, mint az analóg hálózatok, mindemellett biztonságosabbá is váltak.

 

2. generáció

 

A legelterjedtebb 2. generációs hálózat a GSM (Global System for Mobil Communication), mely legelsőnek Finnországban került kiépítésre 1991-ben. A GSM rendszerek később több országban is főként a politikai nyomásra, és a legnagyobb mobiltelefon gyártó vállalatok támogatására kerültek kiépítésre. Mára a GSM a világ legelterjedtebb digitális rendszere lett, mely annak is köszönhető, hogy a különböző vállalatok hálózatai között egy átjárható, egységes rendszert hozott létre. A GSM rendszerek főként 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávokon működnek, kivéve Amerikát, ahol 1900 MHz-es frekvenciát bocsátottak a mobil szolgáltatók rendelkezésére. Mindemellett a GSM vezette be a SIM (Subscriber Identity Module) kártyát, mely azonosítja a felhasználót és tárolja annak néhány adatát. Mivel a SIM áthelyezhető más mobiltelefonba, ezért könnyedén lehetett már készüléket is váltani.

 

A telefonok ára jelentősen csökkenni kezdett, mivel a készülékek energiafogyasztása és méretük is egyaránt kisebb lett, mely annak volt köszönhető, hogy a digitális készülékek kisebb teljesítményű adót használtak. Ebben az időszakban a mobiltechnológia terén robbanásszerű fejlődés következett be.
Új szolgáltatások kerültek bevezetésre, mint például a népszerűvé vált SMS (Short Message Service), vagy a WAP (Wireless Application Protocol), melynek köszönhetően áramkörkapcsolt adatátvitel jöhetett létre 14,4 Kbit/s sebességgel és idő alapú számlázással. Ennek hátrány az volt, hogy a kapcsolat ideje alatt a csatorna folyamatosan foglalt volt, ami költségesnek bizonyult.

 

2.5G
A továbblépést a csomagkapcsolt adatátviteli szabvány, a GPRS (General Packet Radio Service) kifejlesztése jelentette, mely már csak akkor foglalja le a csatornát, ha valóban történik adatátvitel. Ez esetben az adatátvitel sebessége 56 – 114 Kbit/s-ra nőtt.
Az ekkor már népszerű SMS kommunikáció mintájára, a színes kijelzős telefonok fokozatos megjelenésével bevezetésre került az MMS (Multimedia Messaging Service) szolgáltatás, ami már lehetővé tette multimédiás tartalmaink elküldését. A Westel 2002. április 18-án Magyarországon, és ezzel a világon is elsőként indított el teljes körű MMS szolgáltatást.

 

2.75G
Az EDGE (Enhanced Data Rates for GSM Evolution) szabvány egy újfajta kódolási technológiáját alkalmazva, akár 150-350 Kbit/s-os adatátviteli sebesség elérhető. Ez a technológia a GSM rendszer egy még tovább fejlesztett, nagyobb kapacitású és hatékonyabb változata, mely megőrizte a hangátviteli funkciót. Eredetileg a 3G koncessziót nem kapott hálózatok számára fejlesztették ki, hiszen megközelíti annak adatátviteli sebességét, ezért is nevezik gyakran 2,75G rendszereknek.

 

3G – Harmadik generáció

 

2003. júniusában egy új mérföldkövéhez érkezett a mobil kommunikáció világa, mikor a Hutchison Telecommunications (Hong Kong) elindította harmadik generációs hálózatát. A 3. generációs (3G) hálózatok immár 2 GHz-es frekvencián és más kódolási eljárást használva működnek, mint a korábbi 2G-s rendszerek. Nagysebességű adatátvitelre és új multimédiás szolgáltatások (pl.: video telefonálás, videó konferencia, e-mail, …stb.) igénybevételéhet tervezték a 2G hálózatok igénybevétele mellett. Ezen rendszerek kezdeti szabványa az UMTS (Universal Mobile Telecommunications System), valamint a CDMA2000. Az utóbbi főként Japánban és Amerikában váltak elfogadottá. Az UMTS alapszolgáltatásai azonosak a már meglévő 2,75G szolgáltatásokkal, mindezt nagyobb adatátviteli sebesség, és jobb minőség mellett. A maximális adatátviteli sebesség 384 Kbit/s-re nőtt.

 

3. generáció

 

2005. nyarától már Magyarországon is igénybe vehetőek voltak 3G szolgáltatások a T-Mobile és a Pannon hálózatában. A 3G újításai igazán jól sikerültek, de ezek korántsem mozgattak meg annyi felhasználót a kezdetekben, mint a 2G megjelenése.

 

Időközben a mobiltelefonok pedig robbanásszerű fejlődésen mennek át, mivel a készülékekbe a gyártók egyre több funkciót lettek képesek belezsúfolni, egyre nagyobb teljesítmények elérése mellett. Megjelennek az úgynevezett okostelefonok, melyeknél a billentyűzet helyét az érintőkijelzők veszik át, és saját mobil operációs rendszert futtatnak (pl.: Windows Mobile, iOS, Android, Windows Phone…)

 

3.5G
A 3G technológia fejlődése nem állt meg, hiszen a továbblépésig körülbelül két évet kellett várni. 2005-ben ugyanis megjelent az első HSDPA (High-Speed Downlink Packet Access) szabványt támogató 3G hálózat. A HSDPA-val ezután már 1,8-14.4 Mbit/s-os maximális adatátviteli sebesség vált elérhetővé. Ez az előrelépés igen nagynak bizonyult, hiszen a korábbiakhoz képest jelentős növekedést értek el adatátviteli sebességet illetően.

 

3.75G
A csúcsnak számító HSDPA is csak körülbelül két évig birtokolhatta a leggyorsabb mobil adatátviteli technológia címét, míg 2007-ben át nem vette helyét egy új és sokkal nagyobb sebességre képes HSPA+ (High-Speed Packet Access). A HSPA+ sebessége kezdetben 21 Mbit/s-ra változott, majd később ennek duplájára, azaz egészen 42 Mbit/s-ig emelték.
Magyarországon a HSPA+-t elsőként a Vodafone vezette be.

 

4G – Negyedik generáció

 

2009. december 14-én elérkezett a pillanat, mikor a mobil telekommunikációban új generációváltás veszi kezdetét. Ezen a napon a TeliaSonera Oslóban és Stockholmban a világon elsőként indított el nyilvános LTE (Long Term Evolution) szolgáltatást, mely akár már HD multimédiás tartalmak megosztását is lehetővé tették a hálózaton keresztül. A szédületes sebességgel bíró LTE szolgáltatás, ami akár 100 Mbit/s-ot is képes elérni az adatátvitel során 2011-ig csak USB modemmel volt igénybe vehető, mivel a legelső LTE képes telefon – mely a HTC ThunderBolt volt - csupán csak ekkor jelent meg. Mivel az LTE kizárólag IP technológián alapul, ezért megoldást kellett találni, hogy a mobil hívások átjárhatóak legyenek a PSTN hálózattal.

 

4. generáció

 

2011. februárjában a Huawei Technologies a barcelonai Mobile Word Congressen már az LTE-nél is nagyobb adatátvitelt lehetővé tevő fejlesztéseit mutatta be. Ez az LTE Advanced, melynek maximális elméleti adatátviteli sebessége egyesek szerint elérheti az 1Gbit/s-ot határt (egyenlőre a technológiával 225 Mbit/s-os sebességet értek el).


Magyarországon LTE szolgáltatás elsőként 2012. január 1-től érhető el a T-Mobile kínálatában. Oroszországban 2012. októberétől viszont már LTE Advanced szolgáltatásokra képes hálózatot alakított ki YOTA Networks Moszka egyes részein.

 

 

 

Rövidítés jegyzék:
AMPS - Advanced Mobile Phone System
CDMA - Division Multiple Access
EDGE - Enhanced Data rate for GSM Evaluation
FDMA - Frequency Division Multiple Access
GPRS - General Packet Radio Service
GSM - Global System for Mobil Communication
HSDPA - High-Speed Downlink Packet Access
HSPA - High-Speed Packet Access
LTE - Long Term Evolution
LTE Advanced - Long Term Evolution Advanced
MMS - Multimedia Messaging Service
NMT - Nordic Mobile Telephone
OFDMA - Orthogonal Frequency-Division Multiple Access
PSTN - Public Switched Telephone Network
SMS - Short Message Service
TACS - Total Access Communication System
TDMA - Time Division Multiple Access
UMTS - Universal Mobile Telecommunications System
WAP - Wireless Application Protocol

 

Forrás: www.mobilgyujtemeny.hu

Archívum

Digitális kollégák és a biztonság, Home Office-ban

Azok számára, akik eleve otthonról dolgoznak, vagy a munkahelyükön virtuális munkakörnyezetben tartják a kapcsolatot a projektekben résztvevőkkel, nem annyira idegen a jelenlegi helyzet. Azok számára azonban, akiktől mindez távol áll, nem egyszerű megszokni azt, hogy mennyire ki vannak szolgáltatva a digitális „kollégák”, azaz a laptopok, tabletek, okostelefonok teherbírásának, sem pedig azt, hogy az egész életük fenekestől felfordult. Amikor dolgozunk, magától értetődő, hogy nem foglalkozunk otthoni dolgokkal. Hiszen, dolgozunk. Nem ugrunk haza mosogatni, vagy feltenni az ebédet, és azért sem, hogy a mosógépből a szárítógépbe átpakoljuk a ruhákat. A gyerekek iskolában, óvodában vannak, nem igénylik állandó felügyeletünket és nem hozzánk fordulnak a problémáikkal. A kényszerű home office éppen ezért nagyon is kényelmetlen és feszült szituációkat eredményezhet. Nézzük hát, hogyan tehetjük egyszerűvé azt, ami bonyolultnak látszik, és hogyan óvhatjuk meg mindeközben magunkat és extra terhelésnek kitett digitális eszközeinket.

2020-05-18

Egységes töltőportok lehetnek az EU-ban

 

Az Európai Parlament ez év elején vizsgálja meg annak a lehetőségét,

hogy hogyan lehetne egységesíteni a mobiltelefonok, tabletek, e-book olvasók és egyéb hordozható eszközök töltőportjait.

Ettől egyrészt csökkenteni szeretnék a keletkező elektronikai hulladék mennyiségét,

másrészt a polgárok életét is könnyebbé kívánják tenni.

Az EU becslései szerint évente óriású mennyiségű, 51 000 tonna elektronikus hulladék keletkezik a 28 tagállamban.

2020-02-05

Mit tegyünk, ha vízbe esett a mobiltelefon?

Bárkivel megtörténhet, hogy vizes lesz a mobiltelefon készüléke. Elázik egy zápor idején, beleesik a medencébe, valaki feldönt egy poharat és ráömlik a folyadék a telefonra stb. Néhány praktikus ötletet összeszedtünk, hogy mit tehetünk kétségbeesés nélkül.

2019-09-25

Lefekvés előtti mobilozás

Te is a telefonodat nyomkodod elalvás előtt? Rosszul teszed!

2018-12-03

Bemutatjuk az új Huawei Mate 20 Pro-t

A Huawei október 16-án rántotta le a leplet a legújabb csúcstelefonjáról, amihez fogható Androidos készülék most nem nagyon található a piacon.

2018-11-10

Lépj velünk kapcsolatba